Mi az a szórt
purhab szigetelés?

Így nyújtunk igazán profi szolgáltatást a magyar piacon!  Amikor 2020-ban elindítottuk a Rapidszigetelést, már hosszú tanulási folyamat állt mögöttünk. Eleinte egy otthoni problémát szerettünk volna csupán orvosolni, majd hosszabb idő elteltével már vállalkozásunk szolgáltatásként kínálta a purhab szigetelést. A 2024-es évben eddigi egyik legnagyobb beruházásunkon vagyunk túl: Új csapat, új purhab szóró állomás és egy felső kategóriás Graco E-20-as reaktor! Megnövelt kapacitással és az eddiginél is fejlettebb technológiával szolgáltatunk ügyfeleink részére minőségi munkát garanciával! Mivel adunk többet megrendelőinknek?  Sok cég Magyarországon a profit cégből való minél nagyobb kilapátolására hajt. Mi büszkék vagyunk rá, hogy elsődleges szempont számunkra a szolgáltatás minőségének folyamatos emelése és az elsőszámú ügyfélelégedettség elérése! A Graco E-20 a purhabszóró gépek között dobogós, ez lehetővé teszi számunkra:  A gyorsabb munkavégzést, mivel hamarabb felfűti a csövet és az anyagot, így kevesebb ideig zavarjuk a megrendelőket és hamarabb elkezdhetik élvezni a purhab szigetelés előnyeit.   Halkabb, ezért a rendszeres használat nagyobb könnyebbséget nyújt kollégáink számára. Több anyagot juttat ki adott idő alatt és egyenletesebb felületet képez, ezáltal kevesebbszer kell egy adott területen átmennünk, így gazdaságosabb működés érhető el és a környezetet is kíméljük.  Jobb szervizháttérrel rendelkezik és kevesebb komponenst tartalmaz, emiatt kisebb a szervizigénye és magabiztosabban lehet vele dolgozni. Graco E-20, a purhab szigetelés királya Mivel mindenből újat kellett beszerezzünk, ezért úgy gondoltuk, miért ne fejlesszünk egy hatalmasat? Nagy értékű beruházásunk keretén belül egy - az Eupor által forgalmazott - Graco E-20-as reaktort szereztünk be.  A Graco egy Egyesült Államokbeli cég, globális érdekeltségekkel, ugyanis a világ minden pontján értékesítik kétkomponensű poliuretán habszóró berendezéseiket. Piacvezető szerepet töltenek be a purhab szigeteléshez szükséges felszerelések tervezésében, gyártásában és összeszerelésében. Különösen kiemelendő, hogy mindhárom tevékenység valóban az USA területén történik. Mi a helyzet a piac purhab szigetelés szegmensében? Sok magyar purhab szigeteléssel foglalkozó vállalkozás még csak nem is vállalkozás. Rengetegen főállás mellet, számla nélkül, maszek módon végzik a tevékenységet. Az olcsóbb árazás gyakorta azt jelenti, hogy olcsó alapanyaggal, alacsonyabb minőségű felszereléssel és gépekkel dolgoznak a szigetelők.  Ez árt a piacnak és a vásárlóknak is. Egy egészségtelen negatív árversenyt indít el a szolgáltatók között, ami rosszabb minőségű alapanyagok használatához és összecsapott munkavégzéshez vezet. A prémium szolgáltatók árszabása miatt több ember fordulhat az olcsóbb opciók felé, annak hitében, hogy a szolgáltatás minősége megegyezik. Ezt a negatív árversenyt a prémium szolgáltatók nem engedhetik meg maguknak.  A vásárlók is rosszul járnak vele hosszútávon. Az ilyen szolgáltatók gyakran számla és garancia nélkül dolgoznak, így a szakmaiatlanul elvégzett munkájuk után később nem vonhatók felelősségre. A szigetelés későbbi javítása költséges, ugyanis a másodszor is megvásárolt szigetelőanyagon túl a rossz réteg eltávolítását is finanszírozni kell. Valamint a hőszigetelőképesség a javításig nem hatékony, így a várt előnyöket sem tudja hozni a rossz szigetelés.  Ennek további nem várt hozama is van: A rengeteg negatív tapasztalat a kókler kivitelezőkkel szemben tévinformációkat szül, amik futótűzként terjednek és rontják a purhab szigetelés reputációját.  Mi hiszünk a minőségben és a tisztességesen elvégzett munkában. Eupor Group - a jó alapok nélkül nincs szolgáltatás A felszerelések és az alapanyagok felkutatása, valamint ezeknek tesztelése és a legmegfelelőbbek kiválasztása során ismerkedtünk meg az Eupor Group Kft.-vel. Az Eupor Magyarországon piacvezető szerepet tölt be, nem csak purhab forgalmazásában, de a purhab szóráshoz szükséges gépek és kiegészítők forgalmazásában is. Több alapanyag gyártóval is együttműködnek, hogy a különböző purhab és poliurea bevonatok széles kínálatát tudják nyújtani ügyfeleiknek. Együttműködésünket hosszú tesztelési folyamattal kezdtük, melynek során a tökéletes minőségű keveréket és alapanyagot náluk sikerült megtaláljuk.  Útravalóul Szigetelésnél mindig kérd ki szakember véleményét, gondolkodj hosszú távon, MINDIG kérj számlát és csak olyan kivitelezőt válassz, aki garanciát vállal munkájára. Ne félj a szakemberektől kérdezni, ha nem értesz valamit, rengeteg dolog nem evidens azonnal. A jó szaki készségesen áll rendelkezésedre, hiszen a te pénzedről van szó és szívesen elmagyarázza mit miért javasol.  Ha cikkünk gondolatébresztő volt számodra, esetleg kérdésed merült fel, többet szeretnél megtudni a hatékony szigetelésről, vagy a purhabról, olvasd el többi cikkünket is szakmai blogunkon.  Telefonos szakmai tanácsadásért pedig hívd ügyvezetőnket, Untener Pétert, aki szívesen válaszol bármilyen felmerülő kérdésre és segít megtalálni a számodra legmegfelelőbb megoldást!

Mítoszok és legendák feltárása, avagy mi igaz és mi nem a gyakran felvetett kérdésekből? Rengeteg szolgáltató foglalkozik 2024-ben épületek hőszigetelésével. Magyar piacon feltörekvőnek számít a purhab szigetelés, ami a tőlünk nyugatabbra lévő országokban már több mint 50 éve elterjedt. Népszerűségét kiemelkedő hőszigetelő képességének és az egyszerű kivitelezésnek köszönheti. Akik hazánkban már elszánták magukat, hogy purhabbal szigeteltessenek nem bánták meg, előnyeit pénztárcájukon és otthoni komfortjukon is érezhetik. Sokan azonban még mindig az olcsóbbnak tűnő, hagyományosnak számító szigetelőanyagokhoz ragaszkodnak. De vajon tényleg drágább purhabbal szigetelni? Mennyire éghető a purhab? Vagy hogyan hasonul a különböző táblás szigetelőanyagokhoz képest? Cikkünkben a rossz információkat rázzuk gatyába és pontot teszünk a tévhitek végére. Cikkünkben az alábbi témákat érintjük A purhab rövid áttekintése Környezeti tényező az építőiparban Beton és a környezet Szigetelőanyagok a rágcsálók ellen Purhabok kezdeti éghetősége Hogyan véd a tűztől a modern purhab Egészségre gyakorolt hatása a különböző szigetelőanyagoknak Purhab és a fa szerkezetek Mennyire drága valójában a purhab A hőhídról röviden Mi az a purhab és hol használják?  Vigyázat, a következő bekezdés nyomokban tudományos, de alapjaiban fontos információkat tartalmazhat!  A purhab két komponensből álló, hőszigetelőként is használt anyag hab formája. A PoliURetán a műanyagok egy speciális fajtája, izocionátokból és alkoholból épül fel, mely a purhab esetében uretán kötésekkel kapcsolódik össze. Már az 1900-as évek közepén is használták szigetelőanyagként, például hűtőszekrényeknél. Az Egyesült Államokban a mai napig a legtöbbet használt hőszigetelő az építőiparban. Bár elsőre furcsának tűnhet, a poliuretán nem csak hab formájában létezik, emiatt feltehetően már mindenki találkozott vele élete során. Szerkezeti összetételét változtatva különböző tulajdonságokkal ruházhatjuk fel. Kemény, rugalmas, habos és szivacsos formája is létezik. Ebből készül például a műbőr, de a szövet bútorainkban is megtaláljuk, mint tömőanyag. Poliuretánon hajtjuk álomba a fejünket, mivel szivacs matracaink is ebből készülnek, de memória habos párnákat is gyártanak belőle. Utazás közben is velünk tart, ugyanis az autóinkban, a vonatokon, buszokon és egyéb közlekedési eszközökön kemény burkolati elemként, kárpit szivacsként, de karosszéria elemként is alkalmazzák. A konyhában is feltűnik, mosogató szivacs formájában. Rengeteg tévhit kering a purhabról, amit az önjelölt mesteremberek és a kanapéhuszárok előszeretettel terjesztenek, mindenféle félinformációra alapozva. Ezeket a tévhiteket fogjuk most körbejárni és tisztázni. Tényleg káros a purhab? Hajlamosak vagyunk azt hinni, hogy a környezeti tényező az építőiparban kizárólag az építőanyagok összetételéből adódik, de ez nem is állhatna messzebb a valóságtól. Az építőipar egyik sarokköve a beton, ami az egyik legkörnyezetszennyezőbb anyag a világon. Összetételét tekintve sóderből, cementből és vízből áll, mégis káros a természetre, de miért?  A víz önmagában nem környezetszennyező, ez talán egyértelmű. A sóder, ami homok és apró kőzetdarabok, magyarán kavicsok keveréke szintén nem jár környezeti terheléssel. A különféle adalékanyagok és a cement az, ami szennyezővé teszi a keveréket. A cement legnagyobb részét mészkő teszi ki, ami szintén nem szennyező. Ezt különböző kezeléseknek vetik alá, majd adalékanyagokat adnak hozzá, így lesz a beton kötőanyaga, ragasztója. A beton kémhatása mindezek hatására lúgossá válik. Egy másik káros tulajdonsága, hogy magába szívja a napból érkező hőenergiát, ezzel felmelegítve a környezetét, valamint elveszi a területet a növény és állatvilágtól. Mindezek ellenére az épületeink egyik legfontosabb alkotóeleme, tartóssága és újrafelhasználhatósága (zúzalékként) miatt pedig elengedhetetlen.  Hogyan néz ki ez a purhab szigetelés esetében? Ha csak a purhab összetételét vizsgáljuk, nem nevezhető környezetkímélőnek. A műanyagok között ugyan egy kevésbé káros vegyületnek számít, azonban lebomlási ideje miatt környezeti terhelése tagadhatatlan. Amennyiben csak ezt az állítást vesszük figyelembe, igen, a purhab környezetszennyező. Az építőipar azonban különböző szempontokat vesz figyelembe ennek meghatározására, ahogyan azt a beton példáján keresztül is láthattuk. Mivel otthonaink azt a célt szolgálják, hogy megvédjenek minket az időjárás viszontagságaitól, elengedhetetlen olyan objektumok létrehozása, melyek hosszú évtizedeken át stabilak maradnak és ellenállnak a környezeti korróziós hatásoknak.  A környezetvédelemben kritikus szempont a CO2 kibocsátás redukálása. A purhab ebben súlyával, méretével és tartósságával is szerepet játszik. Az anyag szállítása kis helyet vesz igénybe, - sokkal kisebbet, mint a hagyományos szigetelőanyagoké - súlya alacsony, így üzemanyagot, ezáltal szén-dioxidot takarítunk meg használatával. Ugyanez elmondható az életpályája végén is: bontáskor kis súlya miatt kevesebb anyagot kell megmozgatni, ezért a munkagépek is jobban kímélik a környezetet. Tartóssága több ízben is megjelenik. Hosszú élettartammal rendelkezik, mely hasonló, vagy sok esetben hosszabb is mint magának az épületnek az élethossza. Kimutatták, hogy minimális, ha egyáltalán bármekkora degradáció jelentkezik ez idő alatt mind a szerkezetében, vízállóságában és hőszigetelő képességében. Mindezt ugyanakkor úgy éri el, hogy egyáltalán nincs szüksége karbantartásra.  Mivel hőszigetelő képessége kiemelkedő, az épület élettartama során megspórolt energiával is kedvez a környezetnek: hatalmas mennyiségű emissziótól szabadítja meg a tulajdonosokat, valamint a környezetet a fűtési és hűtési energia csökkentésén keresztül. A CO2 kibocsátás redukciója hosszú évtizedes távlatokon még kis különbség esetén is hatalmasra rúg. Újrahasznosítható: ez a hagyományos hőszigetelő anyagokkal szemben óriási előnye. Ennek módja, hogy a megszilárdult habot por állagúra zúzzák, majd különböző ipari felhasználásban újabb poliuretán anyagokat készítenek belőle. Az erről szóló tanulmány itt érhető el. A purhab tökéletes rágcsáló tanya! Vagy mégsem? A hideg idő közeledtével a rágcsálók menedék után kutatnak, így előszeretettel látogatják meleg otthonainkat. Ez sok helyen évről évre felmerülő probléma, melyet a tulajdonosok csapdákkal, mérgekkel és különböző rágcsálóirtó megoldásokkal próbálnak kiküszöbölni. A probléma azonban többrétű.  A rágcsálók egyrészről minden apró rést megtalálnak, koponyájuk kicsi, így a legkisebb lyukakon is átpréselik magukat. Ez főleg azért probléma, mert olyan lehetőségeket keresnek fészkelésre, ahová könnyen, ellenállás nélkül tudnak bejutni. A hagyományos szigetelőanyagok közti illesztési rések és hézagok ennek a magatartásnak melegágyai, ugyanis a rágcsálók minden gond nélkül hozzáférnek tetőszerkezetünkhöz. A purhab szigetelés ezzel szemben teljesen hézagmentes felületet képez, minden rést maradéktalanul kitölt. Ennek hatása rögtön jelentkezik, hiszen a könnyű bejutás lehetőségét azonnal megszűnteti. Ha mégis megpróbálnának bejutni, sűrű szerkezetének köszönhetően csak nagyon lassan fognak haladni, így többnyire még azelőtt tovább állnak, hogy be tudnának férkőzni otthonunkba. A purhab ötvözhető más módszerekkel az extra védelemért: sűrű fémhálót rakhatunk a tetőtér azon pontjaira, ahol potenciálisan bejuthatnak a rágcsálók, majd a habot erre fújva rögzíthetjük. Ez garantáltan rágcsáló biztos megoldás.  A másik probléma, hogy a hagyományos szigetelőanyagok puha, meleg fészket nyújtanak számukra, valamint tápanyagként is szolgálnak. Ezzel szemben a purhab ízét bizonyítottan nem kedvelik és tápértékkel sem szolgál számukra, ezért kisebb eséllyel rágják bele magukat. Ezen felül a járatok melyeket kialakítanak sosem lesznek puhák és mindig éppen olyan szűk folyosók maradnak, mint amit kirágtak, ezért nem tudják magukat belevackolni, ugyanis a szilárd járaton keresztül a hideg levegő elől nem tudnak elrejtőzni. Az apró forgácsok pedig zavaróan hatnak a bundájukban.  A teljes hatás elérése érdekében mi is tehetünk otthonunk rágcsálómentesítéséért. Tartsuk tisztán udvarunkat és környezetünket, törmeléktől menetesen, ezzel elvéve a rejtekhelyeket a rágcsálók elől. A purhab védőburokként funkcionál és általánosan elmondható, hogy a szigetelőanyagok közül a leghatékonyabb a rágcsálók távoltartásában.  Égni, vagy nem égni: az itt a kérdés Sokszor felmerülő kérdés, hogy mennyire gyúlékony anyag a purhab. A rövid válasz, hogy semennyire, de vizsgáljuk meg részletesebben. A hőszigetelés az épület energiahatékonyságán felül a tűzvédelemben is részt vesz. A tűzvédelmi besorolás Euro-osztályok szerint történik, A és F osztály között. Az általunk is használt purhab szigetelés B2-es, önkioltó kategóriába esik.  A purhab feltalálásakor éghető anyagnak számított. Ennek oka az összetétele, hiszen az alkohol és az izocianátok is éghetőek. Ez szigetelőanyagok számára nem előnyös, ugyanis a hőszigetelés lényege többek között az, hogy tűz esetén a lángok ne terjedhessenek tovább a tetőszerkezetre, könnyűszerkezetes házak esetén a vázszerkezetre. Kezdetben ezt úgy oldották meg, hogy tűzálló bevonattal látták el a habokat. Épületek hőszigetelése esetén a keveréket dúsították tűzálló anyagokkal.  A modern haboknál már más a helyzet. Az anyag alapvető szerkezetét kezdték úgy módosítani, hogy ellenálljon a tűznek és ne gerjessze. Egy 2013-as szabályozás alapján az építőiparban használt poliuretán habok már kizárólag úgy léphetnek piacra, ha azok tűzálló bevonat nélkül is éghetetlenek. Ez a rendelet ugyanakkor nem tiltja, hogy ilyen anyagokat használjanak a szigetelőanyagokban, ezáltal még ellenállóbbá téve őket, csupán a minimum követelményeket szabja meg. A modern poliuretán vegyületek nagyban hozzájárulnak a tűzvédelemhez. Tűznek kitéve a mai módosított szerkezetű purhab biztonságos, mikor a lángok átterjednek rá, rövid idő alatt egyszerűen kialszik, nem táplálja az égést. Tűzállóságának bizonyítéka, hogy különböző szigetelőanyagokat úgy tesznek még ellenállóbbá, hogy kifejezetten erre kifejlesztett poliuretán réteggel látják azt el.  Valóban károsítja az egészséget a purhab? Gyakori vád, hogy a purhab szigetelés egészségkárosító hatással bír. Ennek a tévhitnek a hátterében többnyire az húzódik, hogy a kivitelezés mindig védőfelszerelésben történik, így biztosan rettentő káros. Aki látott már üveggyapot, vagy kőzetgyapot szigetelést beépítő szakembereket, szintén azt veheti észre, hogy védőfelszerelésben dolgoznak. Ennek egyrészről a munkavédelmi törvény szempontjából van jelentősége, a jogi okokon felül viszont a szakemberek egészségére is fontos odafigyelni. A gyapotok bőrirritáló hatású, szemet, orrot, torkot és nyálkahártyát irritáló, légzési nehézséget okozó anyagok. Kivitelezés közben a szakemberek emiatt teljes testet borító védőruhát, munkavédelmi szemüveget és maszkot hordanak, épp úgy, mint a purhab szigetelést végző mesterek. Ezeket a táblás és tekercses anyagokat azonban érdemes az elhelyezés után mindenképp lefedni, ugyanis mechanikai behatásra megtörik anyaguk és apró, szálló részecskék formájában a levegőbe kerülnek, melyek különböző irritációs és légúti tüneteket idéznek elő. Purhab szigetelés esetén kizárólag a kivitelezés közben merül fel káros élettani hatás. Az anyag a felületre való kijuttatás során mindenfelé szóródik és az apró részecskék képesek a legapróbb résekbe is bejutni. Levegővel érintkezve a kémiai folyamat során létrejövő gőz és az anyag légutakba jutása veszélyes az emberi szervezetre. Kivitelezések végeztével a felszerelés és a pisztoly is szennyeződik apró purhab szemcsékkel. Miután az anyag megkötött, emberi szervezetre teljesen ártalmatlan. Nem porzik a felülete, nem párolog, tapintása nem irritáló. Ha esztétikai ok, vagy beépítés nem indokolja, nem szükséges lefedni. Járható rétegként, lépés hatására sem keletkeznek szálló részecskék.  A purhab szigetelés tényleg tönkreteszi a szerkezetet? Gyakori tévhit, hogy a purhab nehezen eltávolítható és ha egyszer már kifújtuk a felületre, akkor csak a szerkezet teljes bontásával szedhető fel. Ez nem is állhatna távolabb a valóságtól.  A purhab szerkezetének köszönhetően egyszerűen formázható. Amennyiben szeretnénk például egy kifújt födémen valamit elhelyezni, egy sniccerrel könnyedén kivághatjuk belőle a számunkra szükséges formát. Ha átépítés miatt kell eltávolítani, a széleket megkezdve egyszerűen felszedhető kézzel, vagy akár spaklival. Alányúlva simán letolható a felületről. Könnyű súlyának köszönhetően eltávolítás után egyszerűen mozgatható. A szerkezetet érintő másik gyakori vád, hogy fára fújva károsítja a szerkezetet. Nyitott cellás purhab használata esetén a fa meg tudja őrizni lélegző képességét, amennyiben a szigetelt réteg megfelelő vastagságban kerül kifújásra. A páramozgás megőrzésével a fa szerkezetek nem penészesednek, nem rohadnak szét az idő elteltével. Amerikában a könnyűszerkezetes házak többségében nyitott cellás tipusú purhabot használnak szigetelésre. Zárt cellás purhabot kizárólag olyan esetekben lehet fa szerkezeteken alkalmazni, ha azokat később le lehet cserélni, valamint ahol szempont a vízzáró réteg kialakítása. Egy másik rendszeresen felmerülő kérdés, hogy mi történik a cserepekkel, ha a tető ki lett fújva purhabbal? Hogyan lesz mégis cserélve, ha megsérül? A szarufák közti szigetelések esetében a purhab egy páraáteresztő fóliára kerül, így a törött cserepeket könnyedén cserélhetjük Valóban drága a purhab szigetelés? Az egyik, ha nem a legsűrűbben felhozott érv a purhab szigetelés ellen. Nem is csoda, hiszen a mai gazdasági helyzetben mindenki árérzékeny szemléletmóddal közelít a felújításokhoz, de vajon tényleg olyan drága, mint ahogy azt sokan mondják? Vessünk egy pillantást az alábbi táblázatra. Látható, hogy hőszigetelési képesség alapján a hagyományos szigetelőanyagok azonos vastagság esetén közel hasonló szigetelőképességgel bírnak. A purhab szigetelés ezzel szemben kétszer jobban szigetel. Hozzá kell tenni, hogy ezek az értékek becsült értékek. A gyártók nem adják meg ilyen pontosan őket, ráadásul a szigetelő táblák közepén felmerülő értékek, ami az illesztéseknél az értékek sokszorosa is lehet, tehát átlagában is legalább a duplája. Purhab szigetelés esetén nincsenek illesztések.  20 cm anyag vastagság  10 cm anyag vastagság Lambda érték Zárt cellás purhab 0.12 W/(m2K) 0.24 W/(m2K)**0.024 W/mK***Nyitott cellás purhab 0.17 W/(m2K) 0.35 W/(m2K) 0.035 W/mK Kőzetgyapot 0.27 W/(m2K)  0.414 W/(m2K)  0.041 W/mK Üveggyapot 0.29 W/(m2K)  0.43 W/(m2K)  0.043 W/mK Nikecell 0.3 W/(m2K)  0.44 W/(m2K)  0.044 W/mK *minél kisebb az érték, annál jobb a hőszigetelés **W/m2K = a W/mK felületre vetített értéke***W/mK = watt per méter-kelvin | Wikipédia Amikor az árról beszélünk, több tényezőt is figyelembe kell vegyünk. Új kivitelezés esetén a purhabos szigetelésnek köszönhetően helyet takaríthatunk meg, ezáltal teret nyerünk, vagy költséget csökkenthetünk a kisebb kivitelezési méret miatt! Gyakran hasonlítanak azonos vastagságú gyapot szigetelőanyagokat azonos vastagságú purhab szigeteléshez és az ár valóban nagyon eltérő lehet. Ellenben a hőszigetelő képességgel, melyet sokszor nem vesznek számításba, pedig a kiválasztás egyik legfontosabb tényezője. Ha a fent látható nikecell szigetelőanyaghoz hasonlítom a zárt cellás purhabot, jól látható, hogy a hőszigetelő képessége a duplája. Így 10 centiméter szigetelés helyett, purhabból csupán 5 centiméter elegendő az azonos szigetelőképesség eléréséhez. A hőszigetelő képességet is számításba véve gyakran nagyon hasonló árajánlatokat kapnak a tulajdonosok. Az kivitelezés folyamata Hagyományos táblás, vagy tekercses szigetelőanyagok esetében a folyamat a következőképp alakul: a tüzépen megvásároljuk az anyagot, majd több körben hazaszállítjuk, vagy fizetünk a kiszállításért. A szigetelőanyagot a házon keresztül fel kell jutattni a tetőtérbe, ami nem csak fizikailag megterhelő, de otthonunkat is tele szemeteli. Ezután le kell teríteni, méretre kell vágni, megfelelően kell illeszteni. Sarkok esetében tömködni kell, utólag farigcsálni, elkerülhetetlen a selejt. Egyáltalán nem lépésállóak, valamint párazáró fóliát is kell fektessünk alá.  Ezzel szemben a purhab egy helyszínen kivitelezett, egyedileg készített hőszigetelő rendszer. Teljesen hőhíd mentes, gyors kivitelezést tesz lehetővé és kizárólag a szórópisztolyt, a tartályokhoz kapcsolódó csövet és az esetleges állványzatot kell a tetőtérre feljuttatni. Nincsen selejt, lépésálló és nem szükséges párazáró fóliát teríteni alá.  Mi a hőhíd?  A hőhíd illesztési pontokon felmerülő jelenség, mely a hőmérsékletben való nagy eltérést jelent két felületrész között. Ez lehet pontszerű, egy sáv vagy egy folt is. Az ilyen területeken a légáramlás és a hőmérsékletcsere sokkal nagyobb, mint környezetében. Ez megnövekedett hőveszteséget okoz, valamint a párakicsapódásnak is teret enged, ami penészesedéshez, gombásodáshoz vezethet. Általában a sarkokban megjelenő penészért a betonkoszorú szigetelésének elmaradása a hibás. A purhab egybefüggő, illesztésektől mentes felületének köszönhetően nem képződhetnek hőhidak. Miért nyerünk a kivitelezés sebességén?  A technológiának köszönhetően egy átlagos tetőtér szigetelése sosem vesz igénybe egy napnál többet. Nincsen nagy mennyiségű szállítandó szigetelőanyag, valamint a purhab száz százalékosan ingatlanjaink igényeire formálható. Nem szükséges több nap szabadságot kivenni, nincs száradási ideje és azonnal szigetel. Összességében elmondható, hogy kivitelezés előtt egy elengedhetetlen lépés a körültekintő tájékozódás! Minden anyagról és technikáról ugyanúgy megjelenik az érv, mint az ellenérv. Hogy ebben kinek adunk igazat, sokszor kizárólag saját meggyőződés. Kérjük ki ismerőseink, családtagjaink véleményét, mutassuk meg nekik forrásainkat és hallgassuk meg tapasztalataikat. Végső soron pedig, mindig kérjük ki szakember véleményét, mielőtt belevágunk a kivitelezésbe. Sose féljünk túl sok miértet feltenni: A jó szakember szívesen körbejárja nekünk a témát, elmagyarázza az apróságokat és beható tudással rendelkezik a különböző anyagokról és technikákról. Ha cikkünk gondolatébresztő volt számodra, esetleg kérdésed merült fel, többet szeretnél megtudni a hatékony szigetelésről, vagy a purhabról, olvasd el többi cikkünket is szakmai blogunkon.  Telefonos szakmai tanácsadásért pedig hívd ügyvezetőnket, Untener Pétert, aki szívesen válaszol bármilyen felmerülő kérdésre és segít megtalálni a számodra legmegfelelőbb megoldást!

A gazdasági környezet hatása az építészetben A modern építészet legnagyobb kihívása a fenntartható, környezetbarát anyagok minél nagyobb mértékű alkalmazása, valamint az energia minél hatékonyabb felhasználása, az abból előállított komfort megőrzése a belterekben. Nem elhanyagolható tényező a költséghatékonyság sem, hiszen a vásárlók, megrendelők legtöbb esetben árérzékeny hozzáállással közelítik meg az építkezéseket, felújításokat. Ennek a három tényezőnek a metszetébe maradéktalanul beleesni nem kis kihívás, ugyanakkor az építészetben fontos szempont az időtálló, hosszan megtérülő befektetés, legyen szó pénzről, vagy a környezetünkről. Ebben a purhab szigetelés minden kétséget kizárva, maradéktalanul kiveszi a részét. Cikkünkben az alábbi témákat érintjük Az újonnan épülő házak, lakások esetén természetesen sokkal egyszerűbb modern feltételeknek megfelelni, hiszen már a tervezőasztalon eldönthető, milyen elvek mentén, milyen anyagokból készüljön az adott épület. Egy több tízéves ház csak rengeteg ráfordítással tud közel kerülni egy modern passzívházhoz. A cél természetesen az ingatlan tulajdonosok körében nem az újépítésű házakkal való verseny felvétele, sokkal inkább az otthoni komfort maximalizálása, valamint a havi energiaterhek csökkentése.  Megújuló energiaforrások Környezettudatosság és költséghatékonyság Energiaosztályok Hőszigetelés a múlt században A purhab feltalálása és történelme Olajválság okozta építőipari átváltozások A purhab sokszínű felhasználása Amerikai tendenciák hőszigetelés terén A 2000-es évek szigetelés szempontból A purhab szigetelés kezdeti nehézségei az építőiparban Nyitott és zárt cellás habok Zöldhullám Változó tendenciák a XXI. században A megújuló energiaforrásokat kiaknázó lehetőségek, mint például a napelemek elhelyezése egy remek lehetőség arra, hogy zöld forrásból, ingyenesen jussunk energiához. Az elmúlt években ezeknek a telepítését célzó támogatások jó lehetőséget nyújtottak a régi ingatlanok tulajdonosai számára, hogy korszerűsítsék otthonaikat és ezzel vegyék fel a harcot a növekvő díjak ellen. 2024 elejével a felújításra is felhasználható CSOK Plusz támogatás sokak számára egy nagyszerű lehetőség a korszerűsítéshez. Számláink összege csökkenthető az otthonunkban található gépek modernizálásával is. A minél jobb energiaosztállyal rendelkező berendezések beszerzésével és azok tudatos használatával sokat spórolhatunk. Jó megoldás lehet továbbá “felokosítani” otthonunkat, ugyanis az okos eszközök szintén jó szolgálatot tehetnek számunkra, melyek ugyan energiát használnak, azonban annak megspórolásában is szerepet játszhatnak. Nem cél ugyanakkor, hogy a mindennapjainkban állandóan azt figyeljük, hol tudunk még egy kicsit megspórolni. A mindennapok forgataga így is kivesz az emberekből, maradék időnket pedig jobb pihenéssel, családdal, barátokkal tölteni. A fentieknél is jobb és költséghatékonyabb megoldás az áram és gáz számlák csökkentésére, valamint a komfort javítására a hőszigetelés. Ma Magyarországon számos otthon egyáltalán nem rendelkezik hőszigeteléssel. Az 1970-es évek végéig nem is volt jellemző hőszigetelő anyagok használata, egészen egyszerűen azért, mert nem voltak széles körben elérhetőek, aránylag drágán lehetett csak hozzájutni és a gáz is olcsó volt. Cégünk a purhab szigetelés mellett tette le a voksát és ennek egészen egyszerű oka van: Úgy gondoljuk, hogy ez a ma elérhető egyik legsokszínűbben alkalmazható, legjobb szigetelőképességgel rendelkező szigetelőanyag. A továbbiakban a purhab történetéről, összetételéről, típusairól, felhasználási területeiről és más, hagyományos szigetelőanyagokhoz való viszonyáról lesz szó, így mindenki maga döntheti el, megéri-e számára purhab szigetelést választani. Egy sokszínű egyéniség születése A PURhab, teljes nevén PoliURetán1 hab egy két fő komponensű keverék. Neve beszédes, ugyanis a “poli” szó jelentése sok/több, az “uretán” pedig az alkotóelemeit összekapcsoló kötésekre utal.   Története egész hosszan nyúlik vissza a múltba. Otto Bayer2, német kémikus és kutatócsapata találta fel a poliaddíciót3 közel 100 éve, 1937-ben. Ez két összetevőt, poliizocianátot és poliolt reagáltat egymással, ami során uretán kötés jön létre köztük. Így talán a poliuretán név is  rögtön érthetőbb. Érdekessége a poliaddíciónak, hogy melléktermékként nem képződik víz, valamint kiemelném, hogy a poliol a hidroxil csoportba tartozik, magyarán alkohol. Felhasználását tekintve egy rendkívül széles körben használt anyagról van szó, aminek millió féle változata létezik és valamilyen formában biztos vagyok benne, hogy mindenki használja. Csoportosíthatjuk őket rugalmasság alapján, ahol megkülönböztethetünk rugalmas, vagy kemény habokat. De csoportosíthatjuk őket termoplasztikus, tehát hőre lágyuló, vagy hőre keményedő, vagy akár passzív tűzvédelmi besorolás szerint is. Kemény szerkezeti anyagként használják őket például az autóiparban, ahol műszerfalak borítását készítik vele, de hő-, és hangszigetelő anyagként is alkalmazzák, valamint a műbőr is ebből készül.  Rugalmas felhasználását tekintve ma már számos helyen, például a bútor-, és textiliparban alkalmazzák, ahol kárpitokat és azoknak béléseit készítik belőle, de egy extra rugalmas típusából készülnek memóriahabos párnáink, valamint alvó matracaink is. Ipari felhasználásban ragasztókat és szigetelőanyagot gyártanak belőle.  Jól látható tehát, hogy összetételét változtatva a végtermékünk tulajdonságait személyre szabhatjuk és kedvünk szerint igényeinkre formálhatjuk. Ez nincs máshogy nálunk a szigetelés terén sem.  A valódi áttörés a poliuretán számára azonban csak 1954-ben jött el, amikor is Európa szerte széles körben elérhetővé vált kereskedelmi felhasználásban, ám ekkor még épületek szigetelésről nem beszélhetünk, viszont már a különböző iparágak előszeretettel alkalmazták nagy fokú rugalmasságának köszönhetően. Amerika hamar átvette a technológiát és elkezdték bútorgyártásban, valamint hűtőszekrények szigetelőanyagaként alkalmazni. Kezdeti kihívásoktól a globális sikerig Az 1960-as években az épületek hőszigetelésében a kihívást az jelentette, hogy a szakemberek nem tudták ideális tartományban alkalmazni az anyagot, így melegítés hatására vagy túl gyorsan növekedett, vagy hideg hatására egyáltalán nem. A felviteli módszerük az volt kezdetben, hogy két festékes tálcába külön öntötték a két komponenst, majd teddy hengerrel egymásra kenték. Ez nem csak ineffektívnek bizonyult, de pazarlónak is. Felismerték viszont, hogy a két komponensű anyagot vizes felületen nem érdemes alkalmazni.  A siker titkát a megfelelő hőmérséklet és nyomás rejtette. A technológia fejlődése lehetőséget adott nagynyomású kompresszorok és szórópisztolyok fejlesztésére, amivel már optimális tartományban tudták tartani a komponenseket és felhasználási igénynek megfelelően reagáltatni, valamint mindezt fenn tudták tartani a tartályok és szórópisztoly között is. Az 1980-as évekre Amerikában a legelterjedtebb szigetelőanyag lett és teljes mértékben felváltotta a kátrányos tetőszigetelést. A korábbi időszakokhoz képest a ’80-as években tetőző olajválság miatt emelkedő energiaárak megteremtették az igényt az épületek hőszigetelésére. A kátrány korábban kifejezetten olcsónak számított, azonban kizárólag vízszigetelésre volt alkalmas, hőszigetelésre nem, emellett a kivitelezési költsége magas volt.  A purhab ekkor is a drágább szigetelőanyagok közé tartozott, azonban a kiemelkedő hőszigetelő képessége és gyors, egyszerű és olcsó kivitelezése miatt sokan választották hosszútávú befektetés gyanánt. Szigetelőképessége olyannyira kiemelkedő, hogy a NASA űrhajóinak üzemanyag tankjait purhabbal szigetelte.  A 2000-es évek elejére az energia tovább drágult, valamint globálisan elterjedt eszme lett a klímatudatosság és a környezetvédelem. Az építészek és kivitelezők minden erejükkel azon dolgoznak, hogy épületeinket a lehető leghatékonyabbá tegyék. A purhab ekkor már Európa szerte nagyon népszerű szigetelőanyagnak számított.  2016 és 2018 között tetőzött a gazdaság Magyarországon is és elkezdett itthon is elterjedni a purhab szigetelés. A 2019 végével kezdődő recessziós időszak egy újabb energiaválságot hozott magával. A gázárak soha nem látott magasságokba emelkedtek, emiatt rengeteg ingatlan tulajdonos kezdett el érdeklődni a hőszigeteléssel kapcsolatban. Azóta a purhab szigetelés Magyarországon is rohamosan terjed, egyre több szolgáltató kínálatában található meg és egyre több felhasználó választja. Amerikában az 1980-as évek óta vezető pozíciót tölt be, Európa szerte pedig a 2000-es évek óta első helyen áll. Két testvér: nyitott és zárt cellák Még mielőtt ebbe fejest ugrunk, említést tennék a szigetelőanyagok valódi királyáról, amit a természettől magától kaptunk: ez nem más mint a levegő. Persze önmagában a levegő még nem művel csodát, hiszen ha a hidegben kinyitjuk a bejárati ajtót, egyből arcon csap a hideg és érezhetjük ahogy húzza magával a nehezen felfűtött benti levegőnket. A levegő alacsony hővezető tulajdonsággal rendelkezik, ami azt jelenti, hogy nehezen ad át közvetlen kapcsolattal hőmérsékletet. Viszont ezt a tulajdonságát csak akkor tudja igazán jól kamatoztatni, ha nem hagyjuk elillanni és bezárjuk.  Az állatvilág is alkalmazkodott ehhez, ugyanis a vastag dupla szőrzet és a madarak tolla is úgy alakult ki, hogy minél több levegőt tartson közel az állat testéhez.  Az építőiparban leginkább szembetűnő a hőszigetelt több rétegű ablak lehet: a két rétegű sem rossz, de a három az igazi. Itt a levegő a két, vagy három üveg réteg között blokádként működik. A kinti hideg levegő és a benti meleg levegő közti hőmérsékletcserét lassítja. De a falak kivitelezésekor is használják ezt, ugyanis a téglák is üregesen készülnek. Minél több a megkötött levegőnk, annál lassabb lesz a hőcsere két felület között. A hőszigetelés valódi célja ebben rejlik: a légmozgást állítsuk meg, vagy lassítsuk le minél jobban és a lehető legtöbb levegőt iktassuk be a két közeg közé. Aki az ingatlanját szeretné szigetelni, biztosan találkozott már a purhabbal, de a flakonos verziója biztosan minden ezermester férfi számára ismerős lehet. A szolgáltatók weboldalán általában feltűnik a nyitott és zárt hívószó, de mit takarnak ezek mégis? Az első szembeötlő különbség, ha árajánlatot kérünk, hogy a zárt cellás purhab elképesztően drága nyitott cellás testvéréhez viszonyítva. Az ár a duplája, de nem ritka, hogy triplája. Egyik sem egyértelműen jobb mint a másik, sőt, bizonyos felhasználási esetekben még árthatunk is vele, ha nem szakszerűen választjuk meg a purhab típusát. Mindkét habnak megvannak a maga előnyei és hátrányai és teljesen más alkalmazási területen tudnak valóban jól érvényesülni.  Mitől lesz valami nyitott cellás? Amint két komponens találkozik és reakcióba lépnek egymással, rohamosan növekedni kezdenek, így légbuborékokat zárnak magukba. Egy nyitott cellás szigetelésnél átlagosnak mondható, 10-15 centiméter vastagságban ez azt jelenti, hogy képeztünk egy 10-15 centiméteres légréteget a komfortos beltér és a zord kültér között. Mondanám, hogy molekuláris szinten, de ez nem teljesen pontos, azonban ha nagyon közelről4 vizsgáljuk a nyitott cellás habot, akkor rájöhetünk miért nevezik így. A légbuborékok ebben a típusban nem teljesen zártak. De ez akkor gyakorlatilag átengedi a levegőt, tehát nem jó nekünk, merülhet fel.  Ez így nem teljesen igaz. A felületi feszültség érvényesül levegő esetében is, ezért mivel apró lyukakról beszélünk, a levegő nagyon lassan tud csak mozogni. Nem fordulhat elő az, hogy egy nagyobb széllökés hatására pontszerűen hátba fúj minket a szél. Ráadásul a sűrű, apró szerkezet épp olyan, mint egy sűrű erdő. Az egymást fedő szálak lépten nyomon akadályt képeznek a levegő számára.  Valóban nagyobb a hővezető képessége, mint zárt cellás testvérének, nevesen 0.035 W/mK (a nagyobb = rosszabb, ugyanis jobban átveszi a hőt), azonban van egy bajnok tulajdonsága: páraáteresztő. A szerkezetéből kifolyólag átereszti a párát. Ez rugalmas felhasználást tesz lehetővé. Szigetelhetünk vele vályogházakat és olyan területeket is, ahol egy párazáró réteg penészesedést, vagy gombásodást idézne elő.  A zárt cellás purhab szigetelés A működési mechanizmus itt sem különbözik nyitott cellás társától: a két komponens reagál egymással és pillanatokon belül térfogata többszörösére duzzad. A zárt cellás szigetelés  0.024 W/mK hővezető képességgel rendelkezik, így a szigetelőanyagok piacán nem sok kihívója akad. Ezt a típust 5-10 centiméteres vastagságban szoktuk fújni, ennél vastagabb ritkán jellemző.  Az nyitott cellás hab ismertetése után szerkezeti felépítésére könnyedén következtethetünk: a légbuborékok teljesen zárt kamrákban helyezkednek el. Ennél a típusnál a légbuborékok csak közös falaik révén kapcsolódnak, azonban a légmozgás egyáltalán nem jön létre benne.  Ez persze egyedi tulajdonságot is eredményez, mégpedig azt, hogy közel teljesen vízzáró és párazáró. Tökéletes szolgálatot nyújt beázások elkerülésére, azonban a párát egyáltalán nem engedi át.  Legyünk figyelemmel, mikor ajánlatot kérünk, ugyanis sok kivitelező előszeretettel ajánlja bármilyen felületre a zárt cellás habot, mivel sokkal magasabb árrést tudnak realizálni rajta. A zárt cellás hab csábító lehet magas hőszigetelő képessége miatt, azonban párazáró tulajdonsága miatt nem alkalmazható olyan helyeken, melyeknek szüksége van a páramozgásra. Hogyan nyújt kitűnő szolgálatot a szakemberek számára a purhab? A hagyományos szigetelőanyagok többnyire táblás, vagy tekercses formában léteznek. Ez azt jelenti, ha például 20 centiméter vastag kőzetgyapot szigeteléssel szeretném ellátni a tetőszerkezetem, akkor egy 100m2-es felület esetében 20m3 kőzetgyapot tekercset kell a tüzépből az építkezésre szállítanom. Ennek mind térfogata, mind súlya hatalmas, arról nem is beszélve, hogy fel is kell fogatnom például a szarufák közé. A különböző befújható verziók sem különböznek ebben: térfogatukat tekintve ugyanúgy el kell juttatni a kivitelezés helyszínére. Ez mind költséges, mind időigényes feladat. A purhab szigetelés ezzel szemben a nagynyomású, szabályozható rendszereknek köszönhetően, valamint a szigetelőanyag karakterisztikája miatt könnyű szállítást és kivitelezést tesz lehetővé.  Mivel a szigetelőképesség az anyag duzzadásával jön létre, ahogyan megköti a levegőt, keveredés előtt térfogata csupán töredéke végleges állapotához képest. A két komponens két külön hordóban érkezik és mindösszesen egy furgon hátuljában több száz négyzetméternyi anyag elfér. Ez a két hordó nem több mint 0.5m3. Applikáláskor a pisztoly hegyénél érintkeznek először, kifújása közvetlenül a szigetelendő felületre történik, ahol rögtön megtapad, majd ott helyben megdagad. A hosszú adagoló cső és az erős kompresszor pedig lehetővé teszi a furgontól való jelentős távolságban történő alkalmazást is.  Ez az egyszerű szállítás és applikálás gyors és költséghatékony kivitelezést tesz lehetővé, azonban más előnyökkel is jár. Napi több száz négyzetméter haladás is elérhető vele, így a nem-ipari felhasználó számára a kivitelezés nem vesz igénybe egy napnál többet. Alapvetően elmondható a purhabról, hogy a hagyományos szigetelőanyagoknál körülbelül kétszer jobban szigetel, ezért fele olyan vastag réteg is elegendő belőle, azonos szigetelő képesség eléréséhez. A szigetelést gyakorlatilag bármilyen felületen tudjuk alkalmazni, ami kellőképp pormentes és száraz. Ezen felül a legkülönbözőbb formák és rések sem jelentenek problémát neki. A hagyományos szigetelőanyagokkal szemben ezt nem kell méretre vágni, hogy bizonyos helyeken elférjen, így nem keletkezik felesleg. Nincsen rés az illesztések között, mivel nincsenek illesztések, egy koherens, egybefüggő és hőhíd mentes felületet kapunk. Átépítés, vagy bővítés esetén könnyen vágható, csiszolható, az eltávolított szigetelőanyag pedig nem számít veszélyes hulladéknak, így kommunális hulladékként kezelhető, adott esetben újrahasznosítható. Egészség és környezetvédelem A korábban használatos szigetelőanyagok közül a gyapot termékek, a kőzet és üveggyapot egészségkárosító hatással rendelkeznek. Persze megfelelő használat mellett nincsen egészségügyi kockázatuk, azonban tapintásra szúrósak, bőrirritációt okozhatnak, valamint belélegezni kifejezetten veszélyes őket, ugyanis légzőszervi panaszokat okozhatnak. A purhab szigetelés esetén a kész termék 100%-ig érintés biztos, valamint nincsen szálló részecskéje, amit belélegezhetnénk. Semmilyen egészségkárosító hatással nem rendelkezik, hiszen cikkünk elején kiderült, poliuretán felhasználásával készülnek matracaink és mindennapi használati tárgyaink is.  A környezetvédelem, mint irányvonal kifejezetten fontos a modern építészetben. A purhab szigetelés olyan hosszútávú megoldást nyújt, ami megfelelő kivitelezés és használat mellett túl tudja élni magát az épületet is. Környezeti terhelése mellett nem lehet persze elmenni, az építőipar önmagában környezetszennyező. Ennek következményeképp egy dolgot tehetünk: minél időtállóbb anyagokkal, minél tartósabb épületeket építünk, majd ezeket bontás után kellőképp feldolgozzuk és újrahasznosítjuk. A purhab időtállóságával és újrahasznosíthatóságával tesz a környezetért. Ha cikkünk gondolatébresztő volt számodra, esetleg kérdésed merült fel, többet szeretnél megtudni a hatékony szigetelésről, vagy a purhabról, olvasd el többi cikkünket is szakmai blogunkon.  Telefonos szakmai tanácsadásért pedig hívd ügyvezetőnket, Untener Pétert, aki szívesen válaszol bármilyen felmerülő kérdésre és segít megtalálni a számodra legmegfelelőbb megoldást!

Hőszigetelés a múltban és jelenben Minden eddiginél több figyelmet kapnak a szigetelőanyagok az utóbbi években. A hagyományos tekercses, vagy táblás szigetelőanyagok és a különböző fújható, szórható szigetelőanyagok a megszokottnál is jobban fogynak a magas rezsiárak okozta plusz terhek miatt, azonban a szórt purhab szigetelés a legnagyobb feltörekvő a magyar piacon. Cikkünkben az alábbi témákat érintjük Az elmúlt évek kihívásai Hatékonyság és klímacélok A takarékosság csúcsa: a passzívház Hőszigetelés a múltbéli épületeknél Energetikai besorolások Kádárkockák 50 évvel később A legősibb építőanyagunk: a vályog Miért kedvező a födémszigetelés Padlásterek használhatósága a hőszigetelés után Szigetelőképesség elvesztése és hőhidak Klasszikus szigetelőanyagok A purhab felhasználása és népszerűsége A recesszió évei Az elmúlt pár év hatalmas átalakulást hozott mind az építőipar, mind az energiahordozók számára. Eleinte az ellátási lánc akadozása okozott komoly áremelkedést az építőanyagok piacán, majd a gázárak emelkedése és a rezsitámogatás részleges kivezetése okozott nagy terhet a lakosság számára.  Ennek egyik ellenszere lehet az ingatlanok hőszigetelése. Meglepő módon, ma Magyarországon körülbelül a lakóépületek 70-80% nem rendelkezik semmilyen szigeteléssel. Az új házakra vonatkozó szabályozások azonban szigorúan rendelkeznek arról, hogy milyen energetikai követelményeknek kell megfelelniük ezeknek az építményeknek.  Törvény szabályozza, hogy 2022 júniusától kezdődően minden új építésű épületnek legalább “BB” energetikai besorolást kell elérnie. Használt ingatlanok esetében ez a szabályzat nem érvényes, pár kivételtől eltekintve: amennyiben a meglévő ingatlanunk alapterületét több mint kétszeresére növeljük, vagy olyan átépítést végzünk rajta, ami a határoló szerkezetek hőszigetelését több, mint 25%-ban érinti.1 Az épületek energiahatékonyságának korszerűsítése globális érdekeken alapul. Egyszerű persze mindjárt a saját pénztárcánkra gondolni, de bizonyos környezetvédelmi szempontokat is figyelembe kell vegyünk, ugyanis jelentős környezeti terheléstől szabadíthatjuk meg régiónkat, ha minél energiahatékonyabb épületeket építünk. Továbbá az Európai Unió célkitűzései között szerepel 55%-kal kevesebb károsanyag kibocsátás 2030-ra és a klímasemlegesség 2050-re. Ebben a megújuló energiaforrások használata is óriási szerepet játszik majd. A legtakarékosabbak Divatos kifejezés ma a passzívház. Felteszem sokan hallották már ezt a kifejezést, járjuk körbe egy kicsit mit is jelent pontosan. Az energetikai besorolások szempontjából az elérhető legmagasabb érték az “AA+”. Önmagában egy AA+ besorolású épület még nem lesz passzívház, habár ezek az építmények is ebbe a kategóriába tartoznak. Fontos kiemelni, hogy ez nem egy építési rendszer, vagy egy konkrét technológia, sokkal inkább az építőiparban általánosan használt megoldások tudatos felhasználása.  A passzívház egy olyan épület, ami gépesítés, tehát hűtés és fűtés nélkül, a környezetében rendelkezésre álló hőenergiát használja a belterek ideális hőmérsékleten tartásához2. Jellemzően harmadokra bontható ennek az energiának a forrása: 1/3 érkezik nyílászárókon keresztül napenergiából, 1/3 a berendezések és a bent tartózkodó személyek által leadott hőenergia, 1/3 pedig valamilyen fűtési rendszerrel biztosított.  A cél, hogy az épület hőveszteségeit amennyire csak lehet csökkentsük és a hőnyereséget pedig növeljük.  Ennek egyik elengedhetetlen feltétele a hőszigetelés. Nagy szerepet játszanak a megfelelően tájolt, minőségi hőszigetelt ablakok, illetve ajtók, valamint a hőhíd mentes szigetelés. A purhab szigetelés például egy közkedvelt megoldás passzív házak esetében, ugyanis a teljesen hézagmentes kialakításának köszönhetően nem keletkeznek hőhidak. Táblás szigetelések használata esetén is, jellemzően purhabbal töltik ki a hézagokat, hogy elkerüljék a hőveszteséget.  Másik fontos feltétel a szellőzetés. Mivel a ház kiválóan szigetelt, a légmozgás csak nyitott ablakok melletti szellőztetéssel jöhet létre, vagy beépített gépészet segítségével. Ez rendkívül fontos a párásodás, penészesedés elkerülése végett. Passzívházak esetében hővisszanyerős levegőztetést alkalmaznak, ahol lényegében a távozó levegő nagy hatékonysággal tudja átadni a beérkező friss levegőnek saját hőenergiáját.  Mennyire volt szempont a szigetelés a múltban? Mit tehetünk itt Magyarországon annak érdekében, hogy meglévő ingatlanunk tegyük energiahatékonyabbá és komfortosabbá? Persze rögtön az egyik legfontosabb tényező a már korábban említett pénztárca, hogy értékes forintjainkat a lehető legjobban tudjuk felhasználni. Vizsgáljuk meg először az európai tendenciát az építészetben.  Az 1970-es évekig Európában nem volt jellemző az épületek hőszigetelése. Többségük egyszerű falazótéglából épült. Az itthon nagyon elterjedt kádárkockák B30-as falazótéglákkal lettek felhúzva. Ezeket az 1960-as évek elejétől kezdődően az 1970-es évek végéig építették, nagyjából 100 m2 nagyságúak voltak és többségüket azóta bővítették, vagy átépítették. Sajnos a B30-as tégla a maga 1,49 W/m2K hőátbocsátási tényezőjével3 már az 1980-as években sem számított energiahatékonynak. Természetesen ez historikusan nem jelentett problémát, ugyanis ahogy szokták mondani, régen a gáz szinte ingyen volt, illetve gyakran használtak szintén olcsó, fa-, vagy széntüzelésű kályhát az otthonok felfűtésére.  Ezeknek a házaknak szintén nagy hőveszteségi tényezői voltak a nyílászárók. A fa ajtók és ablakok nem zártak megfelelően, így a meleg el tudott szökni az épületből, ugyanakkor az épületek valóban lélegzőek voltak. Azonban, ha még visszább lépünk az építkezésben és megvizsgáljuk a vályogból készült épületeket - ahol a fa nyílászárók elengedhetetlenek voltak -, érdekes felfedezéseket tehetünk. Ezek Magyarországon egészen az 1940-50-es évekig nagy népszerűségnek örvendtek és rengeteg épült belőlük. Aki még nem járt igazi vályog parasztházban, az nem érzi a bőrén a nyári hideget ahogy belép egy ilyen épületbe. De mi is a vályog tulajdonképpen? A vályogházakat, a kádárkockákhoz hasonlóan nem szigetelték, sőt, gyakorlatilag tilos őket szigetelni.  A vályogot az emberiség egyik legősibb építőanyagának tartják4. Ez egy szerves anyagokat tartalmazó, változó összetételű építőanyag. Három komponensből épül fel: agyagból, iszapból és homokból, majd mindezt nádszövettel ötvözik. Ezt hívjuk vályogvetésnek. Felhasználását tekintve két fajtája ismert: a vályogtégla, amikor tégla formájúra tömörítik a keveréket a náddal vegyítve, majd kiszárítják; valamint másik fajtája a nádszövet közé döngölt vályogfal. Népszerűségét a lokalitásának köszönhette ugyanis mindig helyben fellelhető anyagokból készítették. A téglákat nem égették, hanem szárították, azt is árnyékban, hogy a téglák ne repedezzenek szét a hirtelen nedvességvesztéstől. A vályogházak jellemzően rendkívül vastag, 50, de akár 100 cm-es falakkal is épülhettek, ezáltal kiemelkedő hőszigetelő tulajdonsággal bírnak a mai napig.  De hogy is működik ez és miért nem lehet őket gyakorlatilag szigetelni? Nos a helyzet az, hogy a modern szigetelőanyagok között mára már szerencsére találunk olyanokat, amelyek lehetővé teszik ezeknek az épületeknek a hőszigetelését, ilyen például a nyitott cellás szórt purhab szigetelés. Nemrég mi is szigeteltünk egy gyönyörűen felújított parasztházat, amit itt tudtok megtekinteni. A vályog, ahogyan már említettem lélegzik. A nádszövet és az agyag-iszap-homok kombináció folyamatosan párolog és szívja magába a nedvességet a környezet páratartalmából. Az állandó nedvesség és a vastag falak miatt nagyon jó hőszigetelő képességgel bírnak ezek az épületek. Emiatt mindenképp páraáteresztő szigetelőanyagot kell válasszunk, ha egy vályogházat bárhol szigetelni szeretnénk. A legtöbb ilyen házban már lecserélték a nyílászárókat korszerű hőszigetelt műanyagra, ami már önmagában befolyásolja a páratartalmat. A műanyag nyílászárók közel légmentesen zárnak, ezáltal párazárat hoznak létre és ez a falak vizesedéséhez vezet. A téli időszakra gyakran állítanak az ablakokon, hogy a pára ne csapódjon le a hidegebb felületeken és tudjon távozni a helyiségekből.  Nikecellt majdhogynem tilos vályogházak homlokzatának szigetelésére használni! Bár olcsó, de közel teljesen párazáró anyag, így meggátolja a falak szellőzését, amely gombásodáshoz, és penészesedéshez vezet hosszútávon. A vályog, bár régebbi technológia mint egy téglából épített Kádárkocka, 0,89 W/m2K-es hőátbocsátási tényezővel rendelkezik5, ami egészen jónak mondható, de még így is elmarad az elvárt 0,24 W/m2K homlokzati hőátbocsátási tényezőtől. Lapostetők esetében az elvárt érték például 0,17 W/m2K. Hogyan lehet a legtöbbet megtakarítani hőszigeteléssel? Evezzünk át a homlokzati szigetelésekről egy másik területre, ami az épület típusától függetlenül a legnagyobb költségmegtakarítást hozhatja számunkra. Ez a terület pedig nem más, mint a födémek és tetők szigetelése, ugyanis ezzel tehetjük leginkább energiahatékonnyá és komfortossá otthonunkat.  A födém legegyszerűbben megfogalmazva a mennyezetünket jelenti. Kicsit szakszerűbben, a födém az épület valamely belső helyiségének betetőzése, amely azt egy felső emeletsortól, vagy padlástértől elválasztja. Egy födém fő egysége a födémet hordó szerkezet, tehát gerendasor. Ennek alsó héjazása a mennyezetünk, felső burkolása padlózat, vagy kövezet.  A födém akár utólagos szigetelésével körülbelül 20-30%-ot spórolhatunk a számláinkon. Ennek egészen egyszerű fizikai magyarázata van: a meleg levegő felfele száll, így a szigeteletlen födémen egész egyszerűen elszökik a hő. Arról nem is beszélve, hogy egy igen nagy, egybefüggő felületről van szó, ami ha áthül csak nagy energia befektetés árán melegíthető fel. Természetesen hőszigetelésnek nem csak a téli időszakban van jelentősége, nyáron egy hatalmas átforrósodó felületet képez a födémünk, ami csak nehezen hűthető le. Ez azért is problémás, mert télen a hideget, nyáron pedig a meleget sugározza a fejünk fölül, ami nem csak a hőmérsékletet befolyásolja nagyban, de a komfortérzetünket is rontja.  Szerencsénkre a födém amellett, hogy a legtöbbet spórolhatunk vele, egyben a leggazdaságosabban szigetelhető része is egy háznak. Könnyen hozzáférhető, egyszerűen szigetelhető felület. Nem kell majd utólag vakolni, minimális előkészítést igényel, nem is látjuk gyakran, így kevésbé számít az esztétikája.  Nem csökken a padlásterek kihasználhatósága… Természetesen sok múlik azon, hogy mennyire kihasznált padlásterünk. Ha szempont, hogy járható legyen a felület, vagy esetleg még tárolni is szeretnénk rajta, mindenképp járható szigetelést kell válasszunk. A egyes polisztirol szigetelőanyagoktól eltekintve, a kőzet-, vagy üveggyapot, cellulóz és nikecell nem járható szigetelőanyagok. Az EPS 100-as besorolás alatti polisztirol, és a nikecell szigetelőanyagok lépésre összenyomódnak, ezzel gyakorlatilag teljesen elveszítve szigetelő képességüket. A kőzet-, és üveggyapot szigetelések lépésre szintén összesenek, ráadásul bőrrel érintkezve irritáló hatásúak és szúrósak, valamint a töredezett részecskéik könnyen a levegőbe jutnak porszerűen és belégzésük életveszélyes. A gyapotok fújható változatai sem biztosítanak járható felületet. Ezeket úgy kell elképzelni, a cellulózzal együtt, - ami egyébként környezetbarát, hiszen újságpapírból készül - mint a faforgácsot. A szigetelőanyagnak egy daráléka gyakorlatilag, amit egy fúvógéppel, csövön keresztül juttatnak a szigetelendő felületre. Erre persze később rá lehet lépni, de olyan lesz, mintha falevelekben gázolnánk és persze össze is fogjuk tömöríteni, így veszít a szigetelő képességéből.  Ha ezeket az anyagokat választanánk, de mégis járható felületet szeretnénk létrehozni, akkor mindenképp szükséges lesz valamilyen fa borítást készíttetnünk rá, ami a mai építőanyag árak mellett hatalmas költséggel járhat. Ennek a lépésnek a kihagyása pedig lenullázhatja a befektetésünket, amit födémünk hőszigetelésére fordítottunk. Ilyen esetekben mi mindenképpen a szórható purhab szigetelést ajánlanánk, abból is a zárt cellás változatot. Tisztázzuk, hogy mi a purhab! Hogy mi is a szórt, vagy fújt purhab szigetelés? A “PUR” egy rövidítése a poliuretánnak. Ez egy kétkomponensű anyag, melyet két külön hordóból, egy magasnyomású pisztoly segítségével juttatunk közvetlenül a szigetelendő felületre, ahol megtapad, majd pillanatokon belül a többszörösére duzzad. A duzzadási folyamat közben levegőbuborékokat köt meg és így nyeri el piacvezető hőszigetelő képességét. Említettem, hogy a zárt cellás változatot javasolnánk járható felületek elkészítéséhez mindenképpen. Ez azért van, mert a purhab szigetelésnek két típusa létezik. Egy nyitott cellás hab és egy zárt cellás.   A nyitott cellás purhab szigetelés egy könnyebb, rugalmasabb hab, alap esetben nem járható, de például egy OSB lappal lefedve eloszlathatjuk rajta súlyunkat és így máris tudunk közlekedni rajta. Hővezetési együtthatója 0,035 W/mK. Páraáteresztő képességgel és kiemelkedő szigetelőképességgel rendelkezik. A zárt cellás purhab szigetelés egy sűrűbb, keményebb hab ami járható felületet képez. Hővezetési együtthatója 0.024 W/mK. Ez a típus pára és vízzáró, így jól védhet akár a beázástól is, valamint az építőipar az egyik legjobb szigetelőképességgel bíró szigetelőanyaga. A hagyományos szigetelőanyagokhoz képest fele olyan vastag purhab szigetelés elegendő azonos hőszigetelés eléréséhez. Ha részletesebben szeretnél erről a technológiáról olvasni, kattints ide.  Összességében elmondható tehát, hogy ha szeretnénk megőrizni födémünk járhatóságát, mindenképp purhab szigetelést érdemes választanunk. A hőszigetelésen túl megakadályozza a hőhidak kialakulását is.  A hőhíd egy olyan defekt az épület hőszigetelésében, ahol a hőmérséklet az épület többi részéhez képest sokkal gyorsabban és intenzívebben tud elszökni. Ez lehet egy pont, egy sáv, vagy egy folt is. Leggyakrabban a táblás, vagy tekercses szigetelőanyagok illesztési pontjainál jön létre, mivel azok idővel elmozoghatnak egymáshoz képest és rést hagynak maguk között, ezzel befolyásolva a légáramot. Gyakran alakulnak ki hőhidak továbbá a nyílászárók környékén, illetve az épületek sarkainál.  Purhab használata esetén egy egybefüggő felületet kapunk, valamint az anyag felületre való kijuttatása közben megdagad, így maradéktalanul kitölti a réseket. Nem véletlen, hogy passzívházak esetén ezt a technológiát alkalmazzák leggyakrabban, hiszen elsődleges szempont esetükben a hőmérséklet megtartása. Rugalmas lehetőségek Amennyiben később még beépítenénk a tetőteret, vagy már beépített, de utólag szeretnénk szigetelni érdemesebb lehet tetőszigetelést választani. Ide mindenképp nyitott cellás purhabot ajánlanánk, melynek több előnye is van a hagyományos szigetelőanyagokkal szemben. Nincsen szükség felfogatásra, mint a táblás, vagy tekercses anyagok esetén. Mivel ezek nem rendelkeznek tapadó felülettel, mindenképpen mechanikai rögzítésre lesz szükség. Purhab szigetelés esetében egyszerűen a szarufák közé fújjuk ki az anyagot, egy páraáteresztő fóliára. Így alkalmazva a purhabot, a későbbiekben lehetőségünk van például a sérült cserepek cseréjére.  Amennyiben a tetőtér már beépítésre került, bontás nélkül megoldható az utólagos szigetelés. A tetőn lévő cserepeket kívülről szedjük vissza, majd ide fújjuk a szigetelőanyagot.  Ha cikkünk gondolatébresztő volt számodra, esetleg kérdésed merült fel, többet szeretnél megtudni a hatékony szigetelésről, vagy a purhabról, olvasd el többi cikkünket is szakmai blogunkon.  Telefonos szakmai tanácsadásért pedig hívd ügyvezetőnket, Untener Pétert, aki szívesen válaszol bármilyen felmerülő kérdésre és segít megtalálni a számodra legmegfelelőbb megoldást!